A testtel való kapcsolódás számomra nem arról szól, hogy valamit jobban, ügyesebben vagy „helyesebben” kellene csinálnunk. Inkább arról, hogy legyen lehetőségünk és terünk észrevenni, mi történik bennünk, amikor megállunk egy pillanatra.
Az önismeret hosszú ideje része az életemnek. Éveken, évtizedeken keresztül elsősorban lelki és gondolati szinten próbáltam megérteni a saját történetemet, a nehezebb tapasztalataimat és azt, hogyan formáltak engem.
Sok mindenre találtam szavakat és összefüggéseket, mégis idővel egyre erősebben éreztem, hogy van valami, ami mindebből szinte teljesen kimaradt: a testem.
Hosszú időn keresztül olyan élethelyzetek és kapcsolati dinamikák is részei voltak az életemnek, amelyekben sok alkalmazkodásra, mások reakcióinak figyelésére és egyszerűen arra volt szükségem, hogy menjek tovább. Idővel ezek a működések annyira természetessé válhatnak, hogy észre sem vesszük őket.
Én is csak később kezdtem felismerni, hogy miközben fejben nagyon sok mindent értettem magamról, sokkal kevésbé ismertem azt, hogyan reagál minderre a testem.
Arra kezdtem ráébredni, hogy a megélt tapasztalataim nemcsak abban voltak jelen, ahogyan gondolkodtam róluk, hanem abban is, ahogyan testileg reagáltam, ahogyan feszültséget érzékeltem, ahogyan kapcsolódtam másokhoz, vagy éppen ahogyan sokáig nem vettem észre a saját jelzéseimet.
Számomra ez lett az önismereti utam egyik hiányzó darabja: nemcsak megérteni azt, ami velem történt, hanem közelebb kerülni ahhoz is, hogyan éltem és élem meg mindezt a testemben.
Engem ez a felismerés vezetett közelebb a jóga, majd a szomatikus és traumatudatos szemlélet felé.
Az fogott meg benne, hogy nem kívülről határozza meg, mire „lenne szüksége” a testnek, és nem egy elérendő állapot felé irányít, hanem inkább teret ad annak, ami éppen jelen van, anélkül, hogy ezt bárminek meg kellene feleltetni.
Ez a szemlélet lett számomra a Soulistic Body alapja is.
Talán a saját utam miatt is különösen közel áll hozzám annak a tapasztalata, amikor valaki hosszabb időn keresztül könnyebben érzékeli mások szükségleteit, hangulatát vagy reakcióit, mint a saját belső jelzéseit.
Amikor az alkalmazkodás, a továbbhaladás vagy a másokra figyelés természetesebbé válik, mint megállni annál, hogy:
És számomra éppen ez az egyik fontos része a szomatikus munkának: nem kell erőből megtalálni őket.
A munkámhoz a jógaoktatói alapok mellett szomatikus és traumatudatos szemléletű képzésekből, gyakorlati tapasztalatból és folyamatos fejlődés, tanulás iránti vágyból származó tudás ad hátteret.
Fontos számomra, hogy amit tanulok, ne pusztán technikák gyűjteménye legyen, hanem egy olyan szemlélet, amelyben központi szerepet kap a választás, a beleegyezés, a saját tempó és az autonómia tisztelete.
Ugyanilyen fontos számomra annak folyamatos figyelembevétele is, hogy meddig tart az én szakmai kompetenciám.
A nálam elérhető szomatikus kísérés nem pszichoterápia, nem trauma-terápia, nem diagnosztikai vagy egészségügyi ellátás, és nem helyettesíti ezeket.
Ha úgy látom, hogy valakinek más típusú szakmai támogatás lenne számára megfelelőbb, ezt igyekszem tisztán és felelősen jelezni.
Számomra a Soulistic Body annak a felismerésnek a neve is, hogy önmagunk megértéséből a testünk sem maradhat ki.
A név számomra azt fejezi ki, hogy a test nem egy különálló dolog, amit kívülről kellene alakítani vagy „rendbe hozni”.
A testünkön keresztül érzékelünk, kapcsolódunk, reagálunk, és megéljük mindazt, ami velünk történik.
Számomra a test felé fordulás egy olyan részét hozta közelebb az önmagamhoz való kapcsolódásnak, amely nagyon sokáig háttérben maradt.
Talán ezért is áll hozzám közel a Soulistic Body évgyűrűket idéző szimbóluma. Számomra azt is kifejezi, hogy a megélt tapasztalataink rétegenként a történetünk részévé válhatnak, miközben egyik réteg sem mondja el önmagában, kik vagyunk.
A Soulistic Bodyban ehhez szeretnék teret adni: hogy saját tempódban, a számodra biztonságosnak és vállalhatónak érzett módon kerülhess közelebb ahhoz, ami benned történik.
Perces beszélgetés
Az első lépés egy 15 perces, díjmentes online ismerkedő beszélgetés. Ez nem szomatikus ülés és nem jelent elköteleződést — lehetőség arra, hogy röviden megismerjük egymást.
„Dóri fantasztikusan ráérez arra, hogy milyen gyakorlatokkal tud a legjobban segíteni. Maximálisan odafigyel, rádhangolódik az ülések alatt és bármit megoszthatsz vele, mert végtelen nagy empátiával kezel minden feljövő helyzetet és érzelmet. A módszer nagyon hatásos — túlagyalósoknak és hiperérzékenyeknek kifejezetten ajánlom!”
„Dóri fantasztikusan ráérez arra, hogy milyen gyakorlatokkal tud a legjobban segíteni. Maximálisan odafigyel, rádhangolódik az ülések alatt és bármit megoszthatsz vele, mert végtelen nagy empátiával kezel minden feljövő helyzetet és érzelmet. A módszer nagyon hatásos — túlagyalósoknak és hiperérzékenyeknek kifejezetten ajánlom!”
A szomatikus kísérés egy testtudatosságra épülő önismereti folyamat. Beszélgetünk is, de nem csak arra figyelünk, mit gondolsz egy helyzetről, hanem arra is, hogyan jelenik meg benned: például a légzésedben, a testtartásodban, egy feszültségben, mozdulatban vagy más testi jelzésben.
Nem az a cél, hogy megfejtsük a testedet, vagy minden érzetnek jelentést adjunk. Inkább kíváncsian megfigyeljük, mi történik, mi ad számodra támaszt, és hol jelenhet meg több tér vagy választási lehetőség.
Sokféle témával. Nem kell diagnózissal vagy pontosan megfogalmazott „problémával” érkezned.
Lehet, hogy stresszes vagy túlterhelt időszakban vagy, szorongással járó testi feszültséget tapasztalsz, egy visszatérő reakciódat szeretnéd jobban érteni, nehéz érzékelni a saját határaidat vagy szükségleteidet, változás vagy döntés előtt állsz, veszteséget vagy gyászt élsz meg.
És az is elég, ha egyszerűen szeretnél közelebb kerülni a testedhez, jobban észrevenni magadat, vagy az önismeretedbe a testi tapasztalataidat is bevonni.
Számomra a trauma-tudatosság elsősorban azt jelenti, hogyan vagyunk együtt a folyamatban.
Fontos a kiszámíthatóság, a saját tempód, a választási lehetőség és az, hogy tudd: bármikor mondhatsz nemet, kérhetsz változtatást vagy megállást.
Nem keresünk minden mögött traumát, és nem cél, hogy minél mélyebbre menjünk. Azt nézzük, mi az, ami az adott pillanatban számodra megfelelő és biztonságosan követhető.
Első lépésként töltsd ki a jelentkezési űrlapot.
Ezután találkozunk egy rövid, körülbelül 15 perces online beszélgetésre. Elmondhatod, mivel érkezel és mit keresel, én pedig mesélek arról, hogyan dolgozom.
Ez arra is lehetőséget ad, hogy mindketten érezzük, megfelelő-e számodra ez a keret és szeretnénk-e együtt dolgozni. A rövid beszélgetés még nem szomatikus alkalom és nem jelent elköteleződést.
Nem. A szomatikus kísérés nálam önismereti és jólléti kísérés, nem pszichoterápia, nem diagnosztikai eljárás és nem egészségügyi kezelés.
Ha a közös munka során olyan nehézség vagy reakció jelenik meg, amely más szakmai kompetenciát igényel, ezt jelezni fogom, és megbeszéljük, mi lehet a megfelelő következő lépés.
